A minap egy ismerősömön keresztül érkezett egy megkeresés weboldal készítésére. Egy jószándékú, közvetlen ember, aki mérnökként a szakmájának az elitjébe tartozik, egy találmányát szerette volna a weben is népszerűsíteni. Küldött egy emailt is a termékről/találmányról, hogy egyáltalán fogalmam legyen róla, miről is van szó. Az email-váltás telefon követte, amelyben megbeszéltünk egy személyes találkozót a következő hétre, majd pedig emailben szerettem volna megerősíteni a találkozó időpontját. Ebben a levélben leírtam, hogy nálam az idén egy weboldal alapára 150 000,- Ft, pontosabb árat a személyes találkozó után tudok mondani. Az érdeklődő a válaszlevélben leírta, hogy ennyi pénzt nem szánt volna a projektre és ezért visszalép a megrendeléstől még a személyes találkozó előtt. Azért fúrta az oldalam a kíváncsiság, hogy rendbenb van, ha soknak érzi az összeget, de mégis mennyit szánt volna az internetes megjelenésére? Erre jött a – csak elsőre meglepő – válasz, hogy fogalma sincs hogy mennyi egy ilyen munkának az ára-, díjazása. Innentől nem volt több kérdésem, barátsággal elváltunk.

A történetnek több tanulsága van. Mindketten jobban jártunk, hogy még a személyes találkozás előtt tisztáztuk az ár nagyságrendjét, így nem a személyes találkozás alkalmával derült ki, hogy nem őrlünk egy malomban, így mindkettőnk megspórolt több órát, amely a megbeszélést a felkészülést és az oda-vissza utat fogllta volna magában. Mondhatjuk ezt egy első szűrőnek is, hiszen ha valaki nem tudja ezt az árszintet elfogadni, akkor nincs miért foglalkoznunk egymással, megint csak időt és energiát spórolunk. De mi van akkor, ha nem 150, hanem csak 50 ezret mondtam volna? Tegyük fel, hogy elfogadja, szerződést kötünk, én megcsinálom a munkát ő pedig kifizeti. Ebben az esetben is ugyanannyit dolgozom a weboldallal, csak a bevételem jó részéről mondok le önként és dalolva, megfosztva a jövedelmem jó részétől nem csak magamat, de a családomat is.

Természetesen senkitől sem várom el, sem én sem más, hogy egy megrendelő naprakész legyen az árak tekintetében. De mégis: ha kér még egy-két helyről árajánlatot, láthatja, hogy máshol is ilyen áron mozognak a hasonló munkák. Lehet, hogy van – sokkal – olcsóbb, de nem biztos, hogy az a megfelelően működő megoldás. Erre szoktam mondani, hogy autót is lehet kapni 10 000 Forintért – de az olyan is, meg 50 millióért – de az olyan is. Én magam is jártam már úgy, hogy kértem árajánlatot pl. fűtésszerelésre, vagy kőművesmunkára, aztán nekem is „sok”-nak tűnt az ajánlat, de ismerősökkel beszélve, különféle információkat beszerezve rá kellett jönnöm, hogy egyáltalán nem drága az adott árajánlat: ennek ennyi az ára, működik a kereslet-kínálat törvénye. Ez utóbbi pedig nemcsak akkor érvényes, ha az ember házat épít, hanem akkor is, ha weboldalt.